Egészségesnek lenni menő...

..és ezzel ne is vitatkozzon senki. Az egészségesekkel csak egy baj van, hogy gátlástalanul tolják az arcodba a sporteredményeiket. Gratulálsz sem elég, még mellé csatolt dícséret sem...nem is értem. Ha családtag ennyire figyelmetlen az külön dühít, de nincs kivétel, ilyenkor a b+ a számon, minden bántás nélkül!

Mindenki küzd, a maga módján. Igen, hiszek abban, hogy magunkat betegítjük meg a körülmények hatására, és ezért tudjuk gyógyítani is, de NINCS helye az áldozathibáztatásnak, sem önmagunk hiábztatásának sem! Nagyon-nagyon fontos, hogy figyeld magad és az érzéseid, megérzéseid. Mi tesz jót, mi nem és kövesd a belső iránytűdet! Ebből sose engedj! A 30napos diétát tényleg azért merem javasolni, mert 1. nem örökké tart, 2. nem halsz bele, 3. lenullázod a méreganyagokat a végbeledben. Erre már lehet építeni!
Agy-végbél kapcsolat tényleg létezik. Ezt már mondottam volt.
Szóval nekem maradt a félelem és depresszióm, ezért mindennapos a kérdés, mit rontottam el? Ezzel (is) küzdök, mert az étkezési szabályokban most nem vagyok képes a teljes szigorra, pedig kéne. Pl. kv-ra visszacsúsztam, őszinte leszek: semmilyen káros dolgot nem kívántam a diétám után. Közel voltam a cigi leszokáshoz is! De kv-ból napi 1 vizes fogy, kb heti 1-2x belecsúszok a gluténba is, cukorról nem is beszélve-heti 1x nagy adag sütemény, hiába gluténmentes. Van mit javítani, mindig. Mondtam már mennyire unom ezt a katonásdit az életemet illetően? költői kérdés volt
Szeretnék ehhez kapcsolódóan egy hozzáfűzést intézni, mint észrevétel: a lábaim jobban, vagy éppen azért, de remegnek, ha több cukrot fogyasztok. -mikor este befekszem az ágyba-
Alkohol is cukros, ugye világos.

Nehezen kaparom össze magam a mindennapokban, mert mindig csak egy akadályt látok köztem és az álmaim között: az AZ SM. Pont. "Dolgozd fel"

Béke