Gyógyír a Jóbarát

Erőt vettem magamon és elindultam az éjszakába, hogy újra találkozzak olyan barátokkal, akikkel sok a közös emlék, de már évtizede sem láttuk egymást. Megérte. Nagyon-nagyon megérte. Miből is töltekezhetne az ember, ha nem a kedves és megértő gesztusokból, amikor természetesen veszik, hogy kimondod SM betegséged van. Amikor figyelmesen végighallgatnak, rákérdeznek a tünetekre, mert nem tudják, hogy pontosan mivel is találkoznak rajtam keresztül. Csodálatos megélés volt és új lendületet kaptam a terveim megvalósításában.

Ugyanis! Két barátnő támogatásával el fogunk indítani olyan test-, és lélekerősítő foglalkozásokat, amik segítenek a blokkjaink elfogadásában és persze azok oldásában. Mindent nem lehet egy lépésben, bár mi igazán elmondhatjuk, hogy lépésről-lépésre éljük az életünket, ami elvisz oda, ahova mi igenis érkezni akarunk. Lassabban haladunk? Oh, igen - ÉS? Mi és ki az, aki szerint nekünk gyorsabban kéne élnünk az életünk? 
Mai este egyik tanulsága: lehetséges, hogy nem is a válaszokat kutatom, hanem a megfelelő kérdést a válaszra, ami már él bennem. Ha megtaláltam elárulom, ígérem. Elmegyek a pszichedelikus konferenciára is májusban, hogy kiokosítsam magam a gombák erejéből. Ugyan nincs affinitásom a gomba azonosításra-ennél fogva gyűjteni sem fogom soha, de talán termeszteni még tudom és akár részt venni új kutatásokban is, mint alany. Ezt nagyon szeretném! Sok tanulmány kimondja, bizonyítottan segíti a gomba/pszilocibin az idegpályák újraépülését. Én mondom, bármi lehetséges!

Továbbiakban pedig bátorítani fogom magam kitartóan, hogy kimozduljak olyankor is, amikor az ideg beleáll a lábamba a félelemtől-ez a balesetem óta van így-, mert szükségem van a kapcsolódásra. Az idegrendszernek érezhetően jót tesz és ma úgy fogok aludni, mint egy kisangyal.

Hírekkel hamarosan jelentkezem.

Az estét köszönöm a Barátaimnak.❤️

Fotó: sk